Lakosság száma: 628 fő         Belterület: 83 ha          Külterület: 1757 ha

SZENTDOMONKOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3259 Szentdomonkos, Szabadság út 48.
Telefon/fax: (36) 367-007

Polgármester: Sike Barnabás

Szentdomonkos története

 Szentdomonkos a megye északi határához közel, a Pétervásári-dombságon, Péter­vásárától 12 km-re, északkeletre fekvő település. A 23-as számú úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Kál­Bátonyterenye közötti vasútvonalon Mátraballa.

 Az éves csapadék 600-640 mm, az évi középhőmérséklet 8,3-8,5 °C, az évi napsütéses órák száma 1850 körüli. Területe hegyközi dombság 541 m legnagyobb tengerszint feletti magassággal. Vizeit a Leleszi és a Domonkos patak gyűjti össze.

Természetes növényzetét égerligetek, cseres tölgyesek, bükkösök, valamint kaszálórétek alkotják. Állatvilága nagy- és kisvadakból áll. Erdőterülete 53 %, talaja agyagbemosódásos barna erdőtalaj. 1920 körül kőszenet bányásztak a határban.

Történeti múlt

Neve először 1329-ben Scenthdomunkus alakban jelent meg. A XV. sz. közepén a Rédey, Varjú, Szentdomonkosi és Oláh családok

voltak a birtokosai. A XVI-XVI

I. sz. közepén is több nemes birtokolta a falut. 1706-ban a Balázs, Bíró és Ordódy család szerzett itt birtokot. 1723-ban a falu túlnyomó része Hunyady István nádor tulajdonába került, mellette a két kisebb birtokos Balázs Gergely és Turcsányi Mihály volt. 1755-ben Hunyady javait Grassalkovich Antal szerezte meg, a másik két kisebb birtokrész 1770 körül a Vass és 1836 körül a Bethlen család kezébe került. A XIX. sz. közepétől a falu fő birtokosa Károlyi György.

 1696-ban 8 jobbágy és 1 házas zsellér alkotta a falu jobbágylakosságát. Az 1771. évi úrbérrendezéskor 22, 1836-ban 41 telkes jobbágy lakott itt. 1900-ban 560 lélekszámú kisközség volt. Az I. világháborúban 14-en haltak hősi halált a falu lakói közül.

A XX. század első felében a pétervásárai járáshoz tartozó Tarna-patak mellett fekvő kisközség volt, melyhez Szőke és Tipászó nevű puszták tartoztak. Az 1930. évi népszámláláskor 644 lakos élt itt 156 kőalapú vályogházban. Egy görög katolikus vallású személy kivételével tiszta katolikus település, anyaegyháza Bükkszenterzsébeten volt. Két tanerős elemi és egy római katolikus továbbképző iskola biztosította a közoktatást. Levente Egyesület működött a faluban.

A népesség foglalkozás szerinti megoszlása a következő volt: őstermelő 498, bányász 16, iparos 109, kereskedő 3, közszolgálati alkalmazott 5, házicseléd 22 és egyéb foglalkozású 11 fő. Az őstermelők közül 69 önálló gazda, eltartottjaik száma 216, mezőgazdasági cseléd 21, mezőgazdasági munkás 189 személy volt.

A község területe 3199 kat. holdat tett ki, ebből 630 szántó, 25 kert, 124 rét, 767 legelő, 1538 erdő, 115 kat. hold terméketlen terület volt. A határ legnagyobb része nagy- és közép­bírtokosok kezén volt. Egy nagybirtokos 1629 holdat, !tét középbirokos 109 holdat, 20 törpebirok 61 holdat és 29 kisbirtok 499 holdat birtokolt. A szántókon búzát, árpát, zabot, takarmányt, kukoricát és burgonyát termeltek.

A község kereskedelmét a Hangya Szövetkezet helybeli fiókja látta el. Piacozni Egerbe jártak. Vasútállomása Mátraballán volt, posta és távíró Bükkszenterzsébeten. Az egészségügyi ellátást a pétervásárai körorvos és egy helybeli szülésznő látta el, a legközelebbi gyógyszertár Pétervásáron volt.

1 895-től a bükkszenterzsébeti anyakönyvi kerülethez tartozott, 1949-től a tarnaleleszihez. 1959-1973 között önálló volt, 1973-tól újból a tarnaleleszi anyakönyvi kerülethez került. 1950-ben egyesítették Tarnalelesszel,1958-ban ismét önálló községgé alakult. 1 948-ig a bükkszenterzsébeti körjegyzőséghez tartozott, 1948-1949 között a tarnaleleszi körjegy­zőséghez,1950-1956 között a tarnaleleszi tanács társközsége volt. 1957-ben alakult önálló tanácsa, 1972-ben aTarnalelesz Község Közös Tanács társköz­sége lett.

A II. világháború után 1949­1956-ig a községet Tarnalelesz és Bükkszenterzsébet községekkel egyesítették. Szentdomonkoson 1957. január 1-jén választottak önálló tanácsot. 1966-ig a pétervásárai járáshoz tartozott, majd annak megszűnésekor az egri járáshoz csatolták. 1973. április 16-án Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Fedémes és Szentdomonkos társközségek közös tanácsot

alakítottak. 1984-től társközségeivel együtt Egervároskörnyéki községe.

A szentdomonkosi "Bükkalja" Mg. Tsz. 1960 szeptemberében alakult 155 taggal, 1780 kat. hold gazdálkodási területen. 1970. január 1­el a szomszédos három község termelőszövetkezeteivel "Egyetértés" Mg. Tsz. néven közös gazdaságot alakítottak.

 1990-ben független polgármester vezette önkormányzat alakult.1994-ben is független polgármester győzött, a képviselőtestület összetétele: független 4, KDNP 3 fő. Egy 3 fő cigány kisebbségi önkormányzat is alakult.

Kulturálisemlékek, nevezetességek

 1720 körül a Szent Domonkos tiszteletére szentelt egyháza a bükkszenterszébeti plébániához tartozott. Az 1767., majd az 1811. évi canonica visitatió szerint templomát Hunyady János földesúr építtette 1734-ben. A templom 1832 körül elhanyagolt állapotban volt, 1833-36 között Grassalkovich kegyúr Mózer Mihály kőműves mesterrel helyre­állíttatta. A falu nyugati részén áll, egyhajós barokk templom szentélye és sekrestyéje megőrizte XVI. századi magját. A Szent Domonkost ábrázoló főoltárképet 1850-ben Kovács Mihály festette. Atemplom egyhajós, műemlék jellegű, barokk; felújítására 1996­ban került sor, aminek eredményeként ma már freskók díszítik a szentélyt és a hajót.

 A falu keleti részét Bővégnek, a templom környékét Kűvégnek nevezték, innen északra Hóstya és az úrhegy fekszik. Az első világháború után keletkezett a Tormás-szög. A második világháború után a falu kelet és nyugat felé az országút mellett terjeszkedett, nyugaton Tarnalelesszel egybeépült. Hozzá tartozott Tipászó-puszta, későbbi források és a mai elnevezés szerint a Tipászó-tanya.

 Az 1959. évi felmérés idején öt nép jellegű lakóházat írtak itt össze. Az I. és II. világháborúban elesett hősök nevét a templom elhelyezett emléktábla őrzi.

 A község pecsétje hegyével felfelé álló csoroszlya és ekevas; körirata: Sent Domonkos 1759.

 Szociológiai jellemzők

 A pétervásárai statisztikai körzetben lévő kisközség lélekszáma az 1990-es évtizedben emelkedett. Népsűrűsége alacsony, egy négyzetkilóméteren 34 fő él.

A lakónépesség száma, fő

Szentdomonkos felújított általános iskolája a kicsinyek, azaz az 1-4. osztályosok tanítását látja el, a 5-8. osztályos tanulók Tarnaleleszen részesülnek oktatásban. Az 1995/96. tanévben két osztályteremben, kettő pedagógus közreműködésével folyt 21 diákoktatása.

A szabadidő helybeli eltöltésére művelődési ház áll rendelkezésre.

1996-ban a község testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a romániai Csíkszentdomokossal.

 Infrastruktúra

A településen jelenleg 212 lakás található, a laksűrűség 3 fő/lakás. A vezetékes ivóvízzel való ellátás 1991-ben valósult meg, ma a lakásállomány 71 %-a rendelkezik vele; a helyi vízmű az ÉRV (Kazincbarcika) tulajdonában üzemei.

A szilárd kommunális hulladék gyűjtését és elszállítását a korszerű hulladéktelepre az Egri Városgondozási Kft. végzi. A folyékony hulladék teljes mértékben tartálykocsik segítségével kerül ki ártalmatlanításra. Szennyvízcsatorna-hálózat még nincs a községben, kiépítése - mely mintegy 60 millió Ft fejlesztést igényel - a távlati tervekben szerepel. A crossbar rendszerű telefonálási lehetőség minden második lakásban megoldott, a hálózat kiépítése az 1991. évhez kapcsolódik. A gázfűtés a lakásállomány háromnegyedét érinti. A burkolt (portalanított) utak aránya

Gazdaság

 Az 1996. év elején 7 kiskereskedelmi bolt és kettő vendéglátóhely működött a településen; az üzletek közül három élelmiszerjellegű. Egy évvel később egy kft. és 15 egyéni vállalkozás szerepet a vállalkozások körében. Utóbbiak többsége kisiparos (10), míg a többiek kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet végeznek. A Tarnaleleszi Erdészet Üzemi Központja a községben működik. 1997 tavaszán 40 regisztrált munkanélküli volt a faluban; a 21 férfi és 19 nő állástalan többsége képzetlen (29 fő), kilencen szakmunkás, ketten középfokú végzettséggel rendelkeznek.

Fejlesztési elképzelések

1997-ben az önkormányzat mintegy 21 millió forintból gazdálkodik; ez az összeg csak az alapfeladatok ellátására elegendő. Fejlesztésekre, beruházásra, felújításra ez évben nem vállalkoznak. Megoldatlan a folyékony hulladék elhelyezése, ezt a feladatot a szomszédos településekkel közösen szeretnék megoldani.

Szentdomonkosról elszármazott hírességek

Sike András olimpiai bajnok