Bükkszenterzsébet története

Elhelyezkedése:

Bükkszenterzsébetet (1903- ig Szenterzsébet) Heves Megye északi részén találjuk, a Heves- Borsodi dombságon. Tarnalelesztõl csak a községnevet jelzõ tábla választja el. Közúton közelíthetõ meg, a 23- as fõút hosszanti irányban keresztülszeli a községet, Tarnalelesznél csatlákozhatunk a 25- ös fõúthoz. Egertõl számított távolsága 34 km. A falun a Leleszi- patak folyik keresztül. A község határos a Tarna- vidéki Tájvédelmi Körzettel, a természetjárás és természetfotózás szerelmeseinek igazi kincs ez a vidék.
Történelmi elõzmények:

Elsõ okleveles említése 1268- ban S. Ersebeth névalakban lelhetõ fel; a község neve templomának védõszentjére utal. A török idõket jelentõsebb pusztítás nélköl vészelte át, tõsgyökeres lakossága (Bozó, Meve, Gál, Bakos, Utasi) helyben maradt. Földesurai 1615- ben Daróczy István, 1634- ben az Újfalussy, Gyenge (Zay), Kovács (Varga) és Barta kisnemesek. A XVII. sz. Közepétõl egyre több kisnemesi birtokra tagolódik szét a község. A XIII. sz. Elsõ felében a bertóty, Dõry, Draskóczy, Kovács és Palathy családok birtoka a falu. Eger visszafoglalását követõen a lakosság nagyrésze a császári katonaság tartására kivetett porcióadó elõl Egerbe és a környezõ erdõkbe menekült. A lakosság körében 1696- táján sem volt jelentõsebb gazda, csak hét házas zsellér, kik a török hódoltság idején is itt maradtak. A zsellérek a köznemesekkel együtt viselték a soros falubíróság terheit; a soros bíró kötelessége volt az adóbehajtás. Az úrbéri rendezés után Plathy földesúr jobbágytelkeket sajátított ki kúriájához. 1820- ig a kisnemesek újabb területeket vettek el jobbágyaiktól saját gyermekeik számára, így a paraszti kisbírtokállomny méginkább megfogyetkozott. Nagyobb ipari üzemnek a Kovács- féle gözmalom számított. 1895- 1949 között önálló anyakönyvi terület, majd '57- ig Tarnaleleszközséghez tartozik, 1957- 1973 közt újból önálló. 1901- tõl körjegyzõségi székhely.1949- ben egyesítik Tarnalelesz községgel, 1957- ben visszanyeri önállóságát.1984 januárjától társközségeivel együtt Eger város környéki községe.

Kulkturális emlékek, nevezetességek:

Magyarországi Szent Erzsébet titulusú római katolikus temploma a XVIII. században épült, park veszi körül. Elsõ említése az 1720- as évekbõl való. 1836- ban Istványi József plébános teljesen átalakíttata. A mai plébánia 1794- ben Orczy József által felajánlott telken épült.

A késő barokk stílusú, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot 1761-1773-ban építették - 1836-ban pedig átépítették. Ma is látható azonban a lebontott barokk szószék Jézus-szobra, illetve a Magvető fa dombormű

A hagyományos népi építészet néhány emléke még fellelhetõ a faluban. A községben mûködõ férfi népdalkör országos hírnevû.

A Heves-borsodi-dombság területén 150-541 méter magasságig emelkednek a dombok, de a felszínt észak-déli futású patakok felszabdalták.
Ezen a területen húzódik a Darnó-vonal (Észak-Magyarországon keresztülfutó nagy geológiai törésvonal), amely közelében oligocén képződmények találhatók, közvetlenül a felszín alatt (homok, homokkő).

A falu közvetlen határában található a Tarna- vidéki Tájvédelmi Körzet, ahol számos védett, ritka virágot és állatot pillanthat meg a nyitott szemmel járó túrázó. A túraútvonal mellett iható vizû forrásokat találnk. A környék kedvelt kirándulóhelye a Nagykõ, amely homokkő sziklaképzõdmény. A földutat melyen eljutunk oda védett õsborókás veszi körül. A dombság a Felső-Tarna bal oldali vízgyűjtője. Égerligetek, keményfás ligeterdők, tölgyesek és bükkösök váltják egymást a hegyoldalakban

Páratlan szépségű glaukonitos homokkövek a Nagykő, az Ordaskő és a Kiskő. A 184 hektáros, védett területhez ősborókás is tartozik. Az erdőben nagyvadakat és ritka madarakat (holló, sólyom) is látni.

A Földtani Intézet bemutató célokra löszfal talajszelvényt alakított ki az Erzsébet-völgy felé vezető közút bejáratánál.